FRISS!

FeedLine

ADVERTISEMENT
loading...

Mi lesz a közösségi oldalakkal a járvány után?


-A karantén alatt mindenki a közösségi oldalakon lóg, miközben jócskán terjednek rajtuk az álhírek.

-A vírus kapcsán virágzik az online kuruzslás, és különböző üzleti érdekek mentén megjelenő álegészségügyi vélemények.

-A közösségi oldalak szabályozása mindezek miatt felgyorsulhat a járvány után.

-Az online influenszerek közül sokan nem tudnak alkalmazkodni az új helyzethez és a jövedelmük drasztikus csökkenéséhez, miközben a márkák sem tudják most, hogyan szóljanak a követőikhez.

-A jövőben nem az lesz a fő kérdés, hogy a helyadatokat hogyan használják a közösségi oldalak, hanem hogy a hatóságok mire hivatkozva, és mennyire részletekbe menően kérik majd el tőlük.

-A történészek viszont boldogok, mert annyi adat marad fenn az utókornak, mint eddig soha.

A világjárvány, az önkéntes karantén, a társas kapcsolatok online üzemmódra váltása közben újraértékelődött a közösségi oldalak szerepe is. Egyik oldalról ez lett az a hely, ahol az emberek tartani tudják a kapcsolatot a világgal– ugyanakkor sosem volt ennyire nyilvánvaló mindenki számára, hogy a közösségi média sürgősen szabályozásra szorul. A vírus valószínűleg örökre megváltoztatta a közösségi oldalak szerepét, a márkák kommunikációját, és bár korábban is sokan kongatták a vészharangot amiatt, hogy a közösségi oldalakon az álhírekkel akár választásokat is lehet manipulálni, az utóbbi hetekben egyértelmű lett, hogy a manipuláció és az álhírek nem csak a nagypolitika sajátosságai. De mi lesz a közösségi oldalakkal, ha a járvány véget ér?

Valamit sürgősen kezdeni kell az álhírekkel

Az álhírek a vírussal együtt pörögtek fel, és gyorsabban terjednek nála. A névtelen, állítólagos orvosokra, népi praktikákra hivatkozó, veszélyes „jótanácsok” nemcsak a közösségi oldalakon terjedtek, de néha hivatalosnak tűnő helyeken is visszaköszöntek. Hiába bizonygatták a nagy online cégek már a járvány elején, hogy felkészülten fogják irtani azokat a bejegyzéseket, amik valótlanságot állítanak, és átláthatóbbá teszik a moderálási és működési elveiket, mára már annyi cikket kezdtünk úgy, hogy „Közösségi oldalakon terjed egy olyan bejegyzés...”, hogy nyugodt szívvel kijelenthetjük, ez nem jött össze.

A jelenség nemcsak itthon jellemző, hanem az egész világon – a közösségi oldalak ugyanis tökéletes táptalajt adnak ahhoz, hogy bárki bármit megosszon, és akár segítő szándékkal továbbadja anélkül, hogy ellenőrizné a valóságtartalmát, vagy csak józan ésszel átgondolná. A jelenség és az interneten terjedő rengeteg hamis információ miatt már az Egészségügyi Világszervezet is fellépést sürget. A rémhírek terjesztése miatt a rendőrség több esetben is indított Magyarországon eljárást, és egyre többen sürgetik, hogy a közösségi oldalak proaktívabban vegyenek részt az ilyen esetek elleni fellépésben. Azaz ne csak az legyen a szankció, hogy ha álhíreket találnak az oldalon, azt eltávolítják, hanem bejelentési kötelezettségük legyen a hatóságok felé.

A közösségi oldalak szabályozása valószínűleg felgyorsulhat a járvány után, ez az, amit egyébként a hatalmon lévő kormányok is sürgetnek egy ideje, és ha ehhez nagy társadalmi támogatottságot szeretnének, a témát érdemes lesz addig ütni, amíg mindenkinek az eszében van, mennyi hülyeséget olvasott az elmúlt időszakban. Nagy-Britanniában már készült is erre vonatkozóan egy felmérés, ami szerint a felnőtt lakosság háromnegyede támogatná a keményebb fellépést és szabályozást az online bántalmazás és az álhírek miatt is. A civil szervezetek szerint a szabályozás fontos lehet, de ők a szólásszabadságot és az anonimitást féltik, amiket könnyű lehet bedarálni a közösségi oldalak szabályozására hivatkozva. Márpedig az anonimitás nem csak a zaklatóknak és a kamukommentelőknek lényeges, hanem azoknak is, akik úgy szeretnék felhívni valami fontos dologra a figyelmet, hogy közben az esetleges következményektől és retorzióktól védhetik magukat a nevük elhallgatásával.



Az igazi megoldást azonban az egyén szintjén kellene keresni, ugyanis a szabályozás vagy a rendőrségi eljárások csak akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha az emberek is megtanulják, hogyan védjék meg magukat az álhírekkel szemben.

Azok ellen is fel kell lépni, akik manipulálnak és ezzel veszélybe sodornak
Az álhírek mellett a szokásosnál is durvábban terjed a manipuláció is, a vírus kapcsán virágzik a kuruzslás, és különböző üzleti érdekek mentén megjelenő vélemények - megfigyelhetjük, hogy véletlenül valahogy mindig azok a szerek lettek mindenfajta tudományos megalapozottság nélkül alkalmasak a járvány megfékezésére vagy a betegség kezelésére, amiknek eladásában érintett a "szakértő" influenszer. Hasonló a helyzet azokkal, akik a nézettségük érdekében tesznek olyan megállapítást, ami szembemegy mindennel, amit a hivatalos szervek közölnek, csak hogy ezzel érjenek el több megosztást. A közösségi oldalak szabályozásába talán majd ez a rész is bekerül egyszer, azonban a szabad véleménynyilvánítás és a manipuláció közötti határvonal annyira homályos, hogy nehéz látni, hogy a jogalkotó hogyan tehet igazságot.

Vagyis itt is

A probléma az, hogy a közösségi média világában a személyes vélemény ugyanolyan súllyal van jelen mint a tudományosan megalapozott tény. Utóbbinak a megértéséhez is több időre és odafigyelésre van szükség, és az elmondásához is óvatos és körültekintő megfogalmazásra - de emberek azonnali, és könnyen emészthető információhoz akarnak jutni.Így aztán a megalapozatlan vélemények hamarabb elkezdenek terjedni. Ráadásul a közösségi tartalomfogyasztásra jellemző, hogy azokat a híreket és információkat részesítjük előnyben, ami alátámasztja a saját előítéleteinket, vagy passzol a vágyainkhoz. Vagyis ha valaki azt mondja, hogy a C-vitamin mindent gyógyít, és mi szeretnénk, hogy ez igaz legyen, akkor hiába jön szembe ezer másik, tudományosan alátámasztott tény ennek ellenkezőjéről, annak az egynek hiszünk, aki egyébként ezzel a kijelentésével csak a saját vitaminjait vagy étrend-kiegészítőjét akarja eladni.

Tudják, hogy merre járunk

Az eddig is egyértelmű volt, hogy a közösségi szolgáltatók az okostelefonok adataiból pontosan tudják, hogy ki merre jár, a járványra való tekintettel mindezt a Facebook és a Google meg is osztják hatóságokkal. Bár a közlemények szerint nem lehet egészen pontosan egy személy útját leírni, de még így is nagyon részletes információk nyerhetők ki az adatokból, elég csak a Google mobilitási jelentésére gondolni, amiből egyértelműen látszik, hogyan változott a parkok, boltok vagy a gyógyszertárakba látogató emberek száma. Jelenleg az adatokat arra használják, hogy lássák, mennyire tartják be az emberek a kijárási korlátozásokat, azaz mennyire kell szigorítani a meglévő szabályokon. Ez egy olyan szolgáltatása a Google-nek, ami már eddig is megvolt, hiszen ugyanezen algoritmusok mentén jósolta meg a felhasználóknak, hogy mikor érdemes egy boltba vagy étterembe menni, ha el akarja kerülni a tömeget. Ugyanez a helyzet a Facebooknál is, mindkettő arra használja a helyadatok elemzését, hogy releváns ajánlásokat adjon a felhasználóknak.

A jövőben nem is feltétlenül az lesz a fő kérdés, hogy a helyadatokat hogyan használják a közösségi oldalak, hanem hogy a hatóságok mire hivatkozva, és mennyire részletekbe menően kérhetik majd el tőlük. Logikus és ésszerű megvizsgálni az emberek védelmében, hogy tényleg otthon maradnak-e az emberek, ha arra kéri őket a kormány - de senki nem tudja, lesz-e olyan kérés egy-egy országban, hogy egyénre szabottan lehessen megvizsgálni, hogyan és merre mozognak azok, akik kimentek. Hiszen ha azt látják, hova ment boltba, akkor az is megvan az adatok között, hogy hova ment haza. Tajvanban már működik az a rendszer, ami a telefon helyadatai alapján figyelmezteti a hatóságokat, ha valaki elhagyja a karantént, vagy kikapcsolja a telefonját.

ADVERTISEMENT
loading...

Copyright © 2017-2020 TheBurgersKiberScripting® GmbH. All Rights Reserved.

Megosztás Facebookon